Yezhoù finnek-ougrek

Eus Wikipedia
Mont da : merdeiñ, klask
Takad ar yezhoù finnek-ougrek

Un isfamilh eus ar yezhoù ouralek eo ar yezhoù finnek-ougrek.

Perzhioù boutin[kemmañ]

Kavet e vo tro-dro da 200 ger diazez heñvel o ster hag heñvel o stumm tamm pe damm en holl yezhoù finnek-ougrek, en o zouez gerioù o tennañ d'ar c'horf, d'ar pesketa, d'an tisaverez, d'ar boued hag all.

Sklaer eo ivez e teu ar yezhoù a-vremañ holl eus ur gent-yezh voutin rak heñvel eo ivez o yezhadur dre vras, oc'h implijout meur a gas.

Renkadur[kemmañ]

Setu penaos e vez isrannet peurliesañ ar yezhoù finnek-ougrek:

Yezhoù ougrek

Yezhoù finnek-permek


Gerioù boutin[kemmañ]

Setu un nebeut gerioù skwer evit gallout lakaat ar yezhoù finnek-ougrek keñver ouzh keñver. N'eo an droidigezh e brezhoneg nemet un tostaat.

Brezhoneg Finneg Estoneg Samieg an norzh Samieg Inari Tcheremiseg Zirieg C'hantieg Hungareg Kent-finnek-ougrek
kalon sydän, sydäm- süda, südam- čotta, čoddaga - šüm śələm səm szív *śiδä(-mɜ) / *śüδä(-mɜ)
barlenn syli süli salla, sala solla šəl syl jöl öl *süle / *sile
gwazhenn suoni soon suotna, suona suona šön sən jan ín 'sinew, tendon' *sōne / *se̮ne
mont mennä, men- minna, min- mannat moonnađ mije- mun- mən- menni, megy *mene-
pesk kala kala guolli, guoli kyeli kol - kul hal *kala
dorn käsi, käte-
gen. käden, part. kättä
käsi, kät-
gen. käe, part. kätt
giehta, gieđa kieta kit ki köt kéz *käte
lagad silmä silm čalbmi, čalmmi čalme, šalme šinča śin sem szem *śilmä
unan yksi, yhte-
gen. yhden, part. yhtä
üks, üht-
gen. ühe, part. üht(e)
okta, ovtta ohta ikte ət'ik ĭt egy  ?
daou kaksi, kahte-
gen. kahden, part. kahta
kaks, kaht-
gen. kahe, part. kaht(e)
guokte kyeh´ti kokət kyk kät kettő/két *kakta / *käktä
tri kolme kolm golbma kulma kumət kujim koləm három *kolme / *kulme
skorn jää jää jiekŋa, jieŋa jiena ij ji jöŋk jég *jäŋe
c'hwen täi täi dihkki tikke tij toj tögtəm tetű  ?


Niverenniñ[kemmañ]

Setu an niveroù a 1 da 10 e finneg, estoneg, voroeg, samieg an norzh, erzyeg, marieg ar peurvan, mansieg, hungareg ha kent-finnek-ougrek.

Niver Finneg Estoneg Voroeg Samieg an norzh Samieg Inari Erzyeg Marieg ar peurvan Mansieg Hungareg Kent-F-O
1 yksi üks ütś okta ohta vejke ikte akva egy *ykte
2 kaksi kaks katś guokte kyeh´ti kavto kokət kityg kettő *kakte
3 kolme kolm kolm golbma kulma kolmo kumət hurum három *kolm-
4 neljä neli nelli njeallje nelji ńiľe nələt nila négy *neljä-
5 viisi viis viiś vihtta vitta veƭe wizət at öt *vit(t)e
6 kuusi kuus kuuś guhtta kutta koto kuδət hot hat *kut(t)e
7 seitsemän seitse säidse čieža čiččam śiśem šəmət sat hét n/a
8 kahdeksan kaheksa katõsa gávcci käävci kavkso kandaš(e) ńololov nyolc n/a
9 yhdeksän üheksa ütesä ovcci oovce vejkse indeš(e) ontolov kilenc n/a
10 kymmenen kümme kümme logi love kemeń lu lov tíz n/a


Gwelet ivez[kemmañ]

Liammoù diaveaz[kemmañ]