Gyula Illyés
- En hungareg e reer gant Illyés Gyula met dalc'het e vezo da stumm kornôgel urzhiadur an anvioù tud amañ.
Gyula Illyés (ganet d'an 2 a viz Du 1902, aet da anaon d'ar 15 a viz Ebrel 1983) a oa ur barzh hungariat hag ur skrivagner. Bet eo bet unan eus ar re en em lesanve o-unan "népi" ("O tont deus ar bobl"), skrivagnerien anezho mennet da ziskouez dre kredennoù politikel sokial ha sokiologouriel kreñv diaester ar vuhez en o broioù orin[1].
Gyula Illyés hag Himnusz[kemmañ | kemmañ ar vammenn]
E-kerzh mare kreñvañ an hollveliegezh komunour war bro Hungaria (1949-1956), Sekretour ar Strollad nemetañ ha komunour Mátyás Rákosi a savas ar goulenn gant ar barzh Gyula Illyés hag ar sonaozour Zoltán Kodály, daou arzour brudet-mat d'ar mare-se, da seveniñ ur c'han broadel nevez evit Republik Poblek Hungaria e-plas an hini orin Himnusz.
Ar c'han broadel nevez a ranke bezañ hep liamm gant ar relijion gatolik hag unan broadel komunour. Nac'het e voe gant an daou zen.
Barzhoniezh[kemmañ | kemmañ ar vammenn]
- Nehéz föld (1928)
- Sarjúrendek (1931)
- Három öreg (1932)
- Hősökről beszélek (1933)
- Ifjúság (1934)
- Szálló egek alatt (1935)
- Rend a romokban (1937)
- Külön világban (1939)
- Egy év (1945)
- Szembenézve (1947)
- Két kéz (1950)
- Kézfogások (1956)
- Új versek (1961)
- Dőlt vitorla (1965)
- Fekete-fehér (1968)
- Minden lehet (1973)
- Különös testamentum (1977)
- Közügy (1981)
- Táviratok (1982)
- A Semmi közelit (1983)
Skridoù plaen[kemmañ | kemmañ ar vammenn]
- Oroszország (1934)
- Petőfi (1936)
- Puszták népe (1936)
- Magyarok (1938)
- Ki a magyar? (1939)
- Lélek és kenyér (1939)
- Csizma az asztalon (1941)
- Kora tavasz (1941)
- Mint a darvak (1942)
- Hunok Párisban (1946)
- Franciaországi változatok (1947)
- Hetvenhét magyar népmese (1953)
- Balaton (1962)
- Ebéd a kastélyban (1962)
- Petőfi Sándor (1963)
- Ingyen lakoma (1964)
- Szives kalauz (1966)
- Kháron ladikján (1969)
- Hajszálgyökerek (1971)
- Beatrice apródjai (1979)
- Naplójegyzetek, 1-8 (1987–1995)
C'hoariva[kemmañ | kemmañ ar vammenn]
- A tü foka (1944)
- Lélekbúvár (1948)
- Ozorai példa (1952)
- Fáklyaláng (1953)
- Dózsa György (1956)
- Kegyenc (1963)
- Különc (1963)
- Tiszták (1971)