C'hakaseg : diforc'h etre ar stummoù
Endalc’h diverket Danvez ouzhpennet
Neal (kaozeal | degasadennoù) |
|||
Linenn 19: | Linenn 19: | ||
<table border="0"> |
<table border="0"> |
||
<tr><th>[[Brezhoneg]]<th>[[Azereg (yezh)|Azereg]]<th>[[Kirgizeg]]<th>[[Kazakeg]]<th>[[Tatareg]]<th>[[Turkeg]]<th>[[Turkmeneg]]<th>[[Ouigoureg]]<th>[[C'hakaseg]]<th>[[Hendurkeg]] |
<tr><th>[[Brezhoneg]]<th>[[Azereg (yezh)|Azereg]]<th>[[Kirgizeg]]<th>[[Kazakeg]]<th>[[Tatareg]]<th>[[Turkeg]]<th>[[Turkmeneg]]<th>[[Ouigoureg]]<th>[[C'hakaseg]]<th>[[Karakalpakeg]]<th>[[Hendurkeg]] |
||
<tr><td>unan<td>bir<td>бир (bir)<td>бір (bir)<td>бер (ber)<td>bir<td>bir<td>بىر(bir)<td>пір (pir)<td>bir |
<tr><td>unan<td>bir<td>бир (bir)<td>бір (bir)<td>бер (ber)<td>bir<td>bir<td>بىر(bir)<td>пір (pir)<td>bir<td>bir |
||
<tr><td>daou/div<td>iki<td>эки (eki)<td>екі (eki)<td>ике (ike)<td>iki<td>iki<td>ئىككى (ekki)<td>ікі (iki)<td>eki |
<tr><td>daou/div<td>iki<td>эки (eki)<td>екі (eki)<td>ике (ike)<td>iki<td>iki<td>ئىككى (ekki)<td>ікі (iki)<td>eki<td>eki |
||
<tr><td>tri/teir<td>üç<td>уч (üç)<td>үш (üş)<td>өч (öç)<td>üç<td>üç<td>ئۈچ (üç)<td>ӱc (üs)<td>üç |
<tr><td>tri/teir<td>üç<td>уч (üç)<td>үш (üş)<td>өч (öç)<td>üç<td>üç<td>ئۈچ (üç)<td>ӱc (üs)<td>u'sh<td>üç |
||
<tr><td>pevar/peder<td>dörd<td>торт (tort)<td>төрт (tört)<td>дүрт (dürt)<td>dört<td>dört<td>تۆت (tört)<td>тöрт (tört)<td>tört |
<tr><td>pevar/peder<td>dörd<td>торт (tort)<td>төрт (tört)<td>дүрт (dürt)<td>dört<td>dört<td>تۆت (tört)<td>тöрт (tört)<td>to'rt<td>tört |
||
<tr><td>pemp<td>beş<td>беш (beş)<td>бес (bes)<td>биш (biş)<td>beş<td>bäş<td>بەش (bäş)<td>пис (pıs)<td>beş |
<tr><td>pemp<td>beş<td>беш (beş)<td>бес (bes)<td>биш (biş)<td>beş<td>bäş<td>بەش (bäş)<td>пис (pıs)<td>bes<td>beş |
||
<tr><td>c'hwec'h<td>altı<td>алтй (alty)<td>алты (altı)<td>алты (altı)<td>altı<td>alty<td>ئالتە (altä)<td>алты (altı)<td>altı |
<tr><td>c'hwec'h<td>altı<td>алтй (alty)<td>алты (altı)<td>алты (altı)<td>altı<td>alty<td>ئالتە (altä)<td>алты (altı)<td>altı<td>altı |
||
<tr><td>seizh<td>yeddi<td>жети (jeti)<td>жеті (jeti)<td>ўиде (yide)<td>yedi<td>ýedi<td>يەتتە (yättä)<td>читі (çıti)<td>yeti |
<tr><td>seizh<td>yeddi<td>жети (jeti)<td>жеті (jeti)<td>ўиде (yide)<td>yedi<td>ýedi<td>يەتتە (yättä)<td>читі (çıti)<td>jeti<td>yeti |
||
<tr><td>eizh<td>səkkiz<td>сегиз (segiz)<td> сегіз (segiz)<td>једди (yeddi)<td>sekiz<td>sekiz<td>سەككىز (säkkiz)<td>сигіс (sıgis)<td>sekiz |
<tr><td>eizh<td>səkkiz<td>сегиз (segiz)<td> сегіз (segiz)<td>једди (yeddi)<td>sekiz<td>sekiz<td>سەككىز (säkkiz)<td>сигіс (sıgis)<td>segiz<td>sekiz |
||
<tr><td>nav<td>doqquz<td>тогуз (toguz)<td>тоғыз (toğız)<td>дoггуз (dogguz)<td>dokuz<td>dokuz<td>توققۇز (toqquz)<td>тоғы (toğıc)<td>tokuz |
<tr><td>nav<td>doqquz<td>тогуз (toguz)<td>тоғыз (toğız)<td>дoггуз (dogguz)<td>dokuz<td>dokuz<td>توققۇز (toqquz)<td>тоғы (toğıc)<td>tog'is<td>tokuz |
||
<tr><td>dek<td>on<td>он (on)<td>он (on)<td>он (on)<td>on<td>on<td>ئون (on)<td>он (on)<td>on |
<tr><td>dek<td>on<td>он (on)<td>он (on)<td>он (on)<td>on<td>on<td>ئون (on)<td>он (on)<td>on<td>on |
||
</table> |
</table> |
||
Stumm eus an 25 Meu 2010 da 07:27
Ur yezh altaek eus ar skourr yezhoù turkek an norzh eo an c'hakaseg (khakas, tatareg Abakan pe tatareg Yenisei), komzet gant tro-dro da 80.000 den en holl e C'hakasia e Rusia (Azia) (64.810 den e 1993) hag e Fuyu e Proviñs Heilongjiang e Sina (10 den e 1982).
en arvar da vont da get emañ e Sina.
C'hwec'h rannyezh ez eus:
- sagaieg (sagai)
- Beltireg (beltir)
- Katchaeg (kacha)
- Keuzeuleg (kyzyl)
- Choreg (shor)
- Kamaseg (kamassian)
Skrivet e vez gant al lizherenneg kirillek e Rusia.
Keñveriadenn
Tost a-walc'h eo stumm ar gerioù a orin turkek rik implijet gant an eil yezh turkeg hag eben alies, da skouer:
Brezhoneg | Azereg | Kirgizeg | Kazakeg | Tatareg | Turkeg | Turkmeneg | Ouigoureg | C'hakaseg | Karakalpakeg | Hendurkeg |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
unan | bir | бир (bir) | бір (bir) | бер (ber) | bir | bir | بىر(bir) | пір (pir) | bir | bir |
daou/div | iki | эки (eki) | екі (eki) | ике (ike) | iki | iki | ئىككى (ekki) | ікі (iki) | eki | eki |
tri/teir | üç | уч (üç) | үш (üş) | өч (öç) | üç | üç | ئۈچ (üç) | ӱc (üs) | u'sh | üç |
pevar/peder | dörd | торт (tort) | төрт (tört) | дүрт (dürt) | dört | dört | تۆت (tört) | тöрт (tört) | to'rt | tört |
pemp | beş | беш (beş) | бес (bes) | биш (biş) | beş | bäş | بەش (bäş) | пис (pıs) | bes | beş |
c'hwec'h | altı | алтй (alty) | алты (altı) | алты (altı) | altı | alty | ئالتە (altä) | алты (altı) | altı | altı |
seizh | yeddi | жети (jeti) | жеті (jeti) | ўиде (yide) | yedi | ýedi | يەتتە (yättä) | читі (çıti) | jeti | yeti |
eizh | səkkiz | сегиз (segiz) | сегіз (segiz) | једди (yeddi) | sekiz | sekiz | سەككىز (säkkiz) | сигіс (sıgis) | segiz | sekiz |
nav | doqquz | тогуз (toguz) | тоғыз (toğız) | дoггуз (dogguz) | dokuz | dokuz | توققۇز (toqquz) | тоғы (toğıc) | tog'is | tokuz |
dek | on | он (on) | он (on) | он (on) | on | on | ئون (on) | он (on) | on | on |
Gwelet ivez
Levrlennadurezh
- (fr) Doniyorova, S., D. Arzikulova & C. Donyorov (2008) Parlons khakas. Une langue de Síbérie, Pariz: L'Harmattan
Porched ar yezhoù hag ar skriturioù Adkavit pennadoù Wikipedia a denn d'ar yezhoù. |